<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Parfume</provider_name><provider_url>https://parfume.cafeblog.hu</provider_url><author_name>cikriszti</author_name><author_url>https://parfume.cafeblog.hu/author/cikriszti/</author_url><title>Édes kis mafla történet.</title><html>&lt;P&gt;&nbsp;&lt;/P&gt;
&lt;DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;
&lt;DIV class=gmail_quote&gt;&lt;BR&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;
&lt;BLOCKQUOTE class=gmail_quote style=&quot;PADDING-LEFT: 1ex; MARGIN: 0pt 0pt 0pt 0.8ex; BORDER-LEFT: rgb(204,204,204) 1px solid&quot;&gt;
&lt;DIV class=im&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&lt;U&gt;&lt;STRONG&gt;A történet a következő: &lt;/STRONG&gt;&lt;/U&gt;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&lt;EM&gt;&lt;FONT color=#990000&gt;&lt;STRONG&gt;Figyelmeztetés: 12 éven aluliaknak és gyengébb idegzetüeknek nem ajánlom!&lt;/STRONG&gt;&lt;/FONT&gt;&lt;/EM&gt;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&lt;EM&gt;&lt;FONT color=#990000&gt;&lt;STRONG&gt;S azoknak sem, akik utálják a Júlia sorozatokat!&lt;/STRONG&gt;&lt;/FONT&gt;&lt;/EM&gt;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;Kb.1,5 éve, amikor minden érzés és érintés hiányzott - és akkor még el sem tudtam képzelni, hogy 1 év után is így lesz, s a Föld mégis forogni fog -&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;szóval,&nbsp;&lt;/DIV&gt;&lt;/BLOCKQUOTE&gt;
&lt;BLOCKQUOTE class=gmail_quote style=&quot;PADDING-LEFT: 1ex; MARGIN: 0pt 0pt 0pt 0.8ex; BORDER-LEFT: rgb(204,204,204) 1px solid&quot;&gt;
&lt;DIV&gt;csak figyeltem a lyukon kifelé : a párokat , az embereket&nbsp;ahogy beszélnek egymással, a gyerekükkel, a másik emberről, s nagyon elvoltam kenődve... Kerestem elszántan azokat, akik tisztelik egymást, akik boldogok. Csak rájuk akartam figyelni, akik szépen öltöznek és mosolyogni is tudnak, kedvesek.&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;Így esett, hogy amikor vittem az oviba a kisebbik&nbsp;lányom, azt&nbsp;láttam, hogy áll egy kisfiú a lépcső tetején, nézi, ahogy az apja elindul lefelé. Nem szólt semmit, de az apja hátrafordult, felnézett rá. Visszament, legugolt hozzá,&nbsp;kezével megérintette simogatón&nbsp;az arcát, közel hajolt,&nbsp;nem kiabált, nem szídta, nem küldte- zavarta- fenyegette, hogy ez lesz meg az lesz. &lt;/DIV&gt;&lt;/BLOCKQUOTE&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;
&lt;BLOCKQUOTE class=gmail_quote style=&quot;PADDING-LEFT: 1ex; MARGIN: 0pt 0pt 0pt 0.8ex; BORDER-LEFT: rgb(204,204,204) 1px solid&quot;&gt;
&lt;DIV class=im&gt;
&lt;DIV&gt;Halkan kérte.&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;Nem láthattam az arcát, pedig melletük mentem el.&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&lt;BR&gt;Másnap is, negyednap is, mikor hogy.&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;Egyszeriben vágyat éreztem arra, hogy láthassam: ki ez a férfi? Hátulról jól ismertem, mert gyakran elöttem sétált ki az oviból: Szép fényes cipő, öltönynadrág, felöltő - csak így hívtam magamban.&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV class=im&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;Egyik reggel&nbsp;&nbsp;amikor kísértem&nbsp;fel&nbsp;a lányom az ovi&nbsp;lépcsőjén,&nbsp; szép fényes cipő lefelé jött -szemből. Felkaptam a fejem, hogy lássam őt&nbsp;- úgy tudtam az emberek, a lépésüket figyelik lépcsőn lefelé - így hát&nbsp;nem volt mitől tartanom. Tévedtem. A férfi gyönyörű, a szemünk találkozott. S úgy is maradt, csak a lépteink vittek tovább.&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;A világ megfordult és én fejreálltam.&nbsp;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;Egy alkalommal, hirtelen felindulásból&nbsp;leszóllítottam.&nbsp; Elmontam Neki, hogy nagyon örülök amikor látom, vagy tudom, hogy&nbsp; valahol itt van. &lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;Ő is.&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;Telefonszámot cseréltünk. Még aznap hívott, de&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;nem tudtunk megbeszélni a találkozást. Minden nap este 6-ig 11-ig dolgoztam . Azt mondta nem gond még hív.&lt;/DIV&gt;&lt;/DIV&gt;&lt;/BLOCKQUOTE&gt;
&lt;DIV class=im&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;
&lt;BLOCKQUOTE class=gmail_quote style=&quot;PADDING-LEFT: 1ex; MARGIN: 0pt 0pt 0pt 0.8ex; BORDER-LEFT: rgb(204,204,204) 1px solid&quot;&gt;
&lt;DIV&gt;....Ha gyerek van, ott család is van....&lt;/DIV&gt;&lt;/BLOCKQUOTE&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;
&lt;BLOCKQUOTE class=gmail_quote style=&quot;PADDING-LEFT: 1ex; MARGIN: 0pt 0pt 0pt 0.8ex; BORDER-LEFT: rgb(204,204,204) 1px solid&quot;&gt;
&lt;DIV&gt;2 hét után kitöröltem a számát. &lt;/DIV&gt;&lt;/BLOCKQUOTE&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;&lt;/DIV&gt;
&lt;BLOCKQUOTE class=gmail_quote style=&quot;PADDING-LEFT: 1ex; MARGIN: 0pt 0pt 0pt 0.8ex; BORDER-LEFT: rgb(204,204,204) 1px solid&quot;&gt;
&lt;DIV&gt;Vége lett az ovodai évnek,&nbsp;és többet nem találkoztunk.&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;Nem múlt el nap, hogy ne gyötörtem volna magam, mit is&nbsp;kellett volna tennem. De mivel nem jelentkezett, el kellett fogadnom, meg kellett értenem&nbsp;- el kell engednem, pedig nem is volt soha az enyém. Úgy szerettem volna tudni miért, mi a baj. Úgy szerettem volna elmondani Neki, hogy nagyon szeretem.&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;1 hete, hétfőn reggel 8-kor lázasan, betegen, lepusztultan tankolom a kocsimat...&nbsp;a kút másik oldalára parkolt...Jesszus.&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;Ekkor még &nbsp;a gyomor és térdremegés is rám tört, s&nbsp;jobban&nbsp; hasonlítottam egy reszketeg ET-hez.&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV class=im&gt;
&lt;DIV&gt;Nem vagyok egy beszari alak, de azt sem tudtam, hova bújjak.&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;-Szia, hogy vagy ? hehe&nbsp;..khm&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;Azt mondta elvesztette a telefonját és vele együtt a számomat....&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;A marha&nbsp;ÉN&nbsp; meg erre azt válaszoltam, hogy : nem gond, úgy is megváltozott a számom.&nbsp;Gondoltam jól megbüntetem, ezért a másfél évért. Hehehe...&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV class=im&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;És szépen elmentem onnan. &lt;FONT size=6&gt;Bruhahaha&lt;/FONT&gt;, mint az oviban. &lt;FONT size=6&gt;Bruhahaha&nbsp;&lt;/FONT&gt;&nbsp;Itt bőgök most. Miért &nbsp;fogom mindíg menekülőre, azt nem értem. Erre az alkalomra vártam és.... eltoltam.&lt;FONT size=6&gt;Bruhahaha.&lt;/FONT&gt;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;VÉGE....vagy nem?&lt;/DIV&gt;
&lt;DIV&gt;&nbsp;&lt;/DIV&gt;&lt;/DIV&gt;&lt;/BLOCKQUOTE&gt;&lt;/DIV&gt;&lt;/DIV&gt;</html><type>rich</type></oembed>